Boda Brigitta tanulmányai elvégzése után pedagógusként kezdett el dolgozni egykori iskolájában, Érmihályfalván. A helyi ifjúsági szervezet vezetőjeként, lehetőséget kapott a helyi tanács testületében is képviselni az ifjúságot. Őt kérdeztük, lehetőségekről, tervekről, fiatalokról.
1. Fiatal önkormányzati képviselőként, mi volt a legnagyobb kihívás amivel szembesültél?
Miután közelebbről is betekintést nyerhettem a városvezetésbe nyilvánvalóvá vált számomra, hogy a dolgok nem olyan egyszerűek, mint ahogy azt a kívülállók látják. Nagyon nehéz megvalósítani a terveinket, hiszen a bürokráciának köszönhetően vagy túl hosszadalmassá válik a folyamat, vagy teljesen megakadályozza az újítások létrejöttét.
Fiatal önkormányzati képviselőként nehéz elfogadtatni azt, hogy fiatalságom ellenere nekem is lehetnek jó ötleteim. Nyílván koromból kifolyólag másképp látok és másképp élek meg egy-egy szituációt, tervezetet, amellyel nem feltétlenül értenek egyet mások, ebből kifolyólag sokszor tapasztaltam már azt, hogy „mások ezt jobban tudhatják”.
2. Pedagógusként és ifjúsági vezetőként napi szinten kapcsolatban állsz fiatalokkal. Hogy látod melyek a legnagyobb gondok, amivel szembesülsz?
Pedagógusként és ifjúsági vezetőként is talán a legnagyobb gondok, amivel szembesülök az az, hogy nehéz a mai ifjúságnak, nehéz mind az iskolában, mind az iskolán kívül felkelteni az érdeklődését szinte bármi iránt. Az a kevés fiatal, akiben ott él a tenni akarás nem csak a civil szféra aktív tagja, hanem számos más kulturális és sport szervezetben is tevékenykedik ezáltal egy idő után leterheltekké, elfásultakká válnak, hiszen a mai rohanó világban már nem kapnak elég pozitív visszajelzést sajnos.
3. Milyen módszerekkel próbáltad kimozdítani a fiatalokat a komfortzónájukon kívül?
Próbálok olyan tevékenységet, programokat szervezni, amelyekkel bevonom az ifjúságot a társadalmi életbe. Fontos, hogy megmutassuk nekik azt, hogy valamiben ők is tehetségesek, sikeresek, és irányítsuk őket, feltárjuk számukra azokat az utakat, amelyeken ezt megtapasztalhatják. Ha érzik, hogy az ő segítségükre, tudásukra is szükség van, máris könnyebben lehet őket kimozdítani a megszokott életstílusukból, s ez egy jó út lehet afelé, hogy ők is a társadalom hasznos tagjainak érezhessék magukat.
4. Melyek a további terveid? Szakmai téren és közéleti téren egyaránt?
Szakmai téren mindenképpen igyekszem képességeimnek megfelelően átadni mindazt a tudást, amit a jövőben kamatoztatni tudnak a diákok, illetve fontosnak tartom valamelyest felkészíteni őket az életre.
Közéleti téren igyekszem a továbbiakban is aktívan tevékenykedni, nemcsak helyi, hanem megyei szinten is. A helyi ifjúsági szervezetben pedig átadom a lehetőséget az utánpótlásnak, hogy ők is bebizonyíthassák, mire is képesek, viszont a háttérből továbbra is támogatom őket, segítem munkájukat. Nyílván nagyon nehéz egy-egy ilyen megmozdulást, tevékenységet megszervezni, de meg kell adnunk a lehetőséget az ifjúságnak arra, hogy képességeikhez mérten teljesítsenek, azonban mindig támogatni és segíteni fogom munkájukat.